Naplemente

Egyszer Brahma arról vitatkozott Visnuval, a virágok közül melyik a legszebb, Brahma a lótuszt tartotta a legszebbnek, ám amikor Visnu mutatott neki egy szál rózsát, rögtön beismerte, hogy tévedett.

A rózsa a titokzatosságot, a teljességet, a szerelmet, a szívet és a hallgatást (sub rosa) szimbolizálja. A régi várakban, kastélyokban ma is megvannak a titkokat, bizalmas beszélgetéseket őrző ún. "sub rosa" szobák; így például a sárospataki várban is. A legenda szerint a szerelem istene egy szép rózsát ajándékozott a hallgatás istenének, Harpokratésznek, hogy ne fedezze fel Venus titkos beszédeit és tetteit. Innen eredt a szokás, hogy a víg lakomákon az asztal fölébe rózsákat függesztettek. Ez a rózsa biztosította a résztvevőket, hogy beszédeiket nem fogják dobra ütni.

A régebbi időkben a rózsát gyakran mondták a túlvilág virágának is. Az ókori rómaiak a temetők sírjára rózsákat ültettek, abban reménykedve, hogy szeretteik feltámadnak.
A régi Róma lakomáin a rózsa az örömöt, a boldogságot képviselte. Néró császár egy téli lakomára Egyiptomból hozatott rózsákat, a rózsarakományért egy tonna arannyal fizetett. Az egyiptomi királynő, Kleopátra szobáinak padlóját rózsaszirommal hintették fel, hogy illatos szőnyegen járjon.

A középkori keresztény egyház a "pogány gyönyörök" virágának bélyegezte a rózsát, száműzte az otthonokból, rózsakertek sokaságát semmisítették meg. A keresztes háborúk idején azonban ismét elfogadottá vált, kedvelt virág lett, a keresztes lovagok gyönyörű rózsafajokat hoztak magukkal keletről, ezzel a "pogány virág"-gá lealacsonyított rózsa átalakult a lovagok és a szentek virágává. Több szent is magáénak "mondhatja", többek között Szent Erzsébet emblémáján is rózsa virít.

A virágok királynőjének tartott rózsa maga a szépség, a tökély, a kecsesség, a pompa, a gyönyör, az érzéki lobogás, szenvedély és büszkeség, az ima, az illat megtestesülése, de a meditáció, a magasztalás megjelenítője is. Mint mennyei tökéletesség, szerepelhet Napként és csillagként. Az egyiptomi Ízisz szent virága, Ozirisz és Írisz igaz szerelmi kapcsolatát szemlélteti. Rómában a városi közösség istennőjének, Vestának volt a virága, Aphroditének és Venusnak emblémája. A Venus könnyéből született rózsával, a szép nőket jelenítik meg, elterjedt női nevek a Rózsa, Rozália, Rosalinda, Rosamunda, Rosina, Rosita. Az araboknál viszont a férfiak jelképe, a kabbalában az egységre, az alkimistáknál pedig az elmúlásra és a spirituális újjászületésre utal.

A számok közül az ötös szám a rózsáé, a keresztényeknél az olvasót rózsafüzérnek hívják. A keresztény hívőknek a rózsa a kegyességet, a mennyei boldogságot, az isteni szeretetet, a megbocsátást, a vértanúságot, a diadalt jelenti. A rózsa zöld levelei az örömet, tövisei a bánatot, virága a dicsőséget jelzi, a rózsa szirmai olyanok, mint az igaz emberek lelkei. A kabbalisták számára a rózsa közepe a Napot idézi.

A rózsákat valójában csak színűk alapján értelmezhetjük: a piros-vörös rózsa vágyat, érzékiséget és szerelmet; az arany rózsa, tökéletességet; a sötét rózsaszín rózsa, hálát és elismerést; a halvány rózsaszín rózsa, csodálatot és szimpátiát; a fehér rózsa, mint a fény virága, ártatlanságot, nagyrabecsülést, tiszteletet és alázatosságot; a sárga rózsa, titkos szerelmet, boldogságot, örömet; a narancs színű rózsa, rajongást, vágyakozást; a pirosas és sárgás színben pompázó rózsa vidámságot, jókedvet; a halvány színekkel tarkított rózsa, ragaszkodást és bátorságot; a kék rózsa a képtelenséget, a lehetetlenséget fejezi ki.

Az oroszok a rózsák színeit a következőképpen magyarázzák: a piros virágok szenvedélyt; a fehérek erényt, kedvességet, titoktartást; a rózsaszínűek és a barackvirágszínűek, szerelmi ajánlatot, szimpátiát; a narancsszínűek, rajongást, vágyat váltanak ki az emberekből. A halványsárga rózsák jelentése kétféle: pozitív aspektusból jelezhet barátságot és örömet, negatív jelentése becsapás és szakítás.

A rózsa vörös színe a keresztények szerint a keresztre feszített Krisztus vére. Mint a földi világ jelképe, a mártíromság virágaként sarjadt vörös rózsa Jézus véréből a Kálvárián. A muszlimoknál Mohamed verítékéből lett a vörös rózsa, amikor felment az égbe. Egy másik magyarázat szerint a paradicsomban Éva, miután megcsókolt egy fehér rózsát, a virág elpirult a gyönyörtől, s vörössé változott. A görög hagyomány szerint a vörös rózsa akkor kapta vörös színét, amikor Aphrodité a megölt Adoniszt keresve egy rózsatövisbe lépett, s a lábából a vér a rózsa szirmára hullott. A másik történet a római szerelem istentől, Cupidótól eredezteti a vörös rózsa színét, akinek kiömlött vörösbora festette pirosra a rózsát.

A rózsa tüskéivel az eredendő bűnt, a bűnbeesést, a szenvedést, a halált ábrázolják. A rózsa tövisét ugyancsak Cupidóval hozzák kapcsolatba, egy alkalommal Cupidó rózsát szagolt, megcsípte egy méh, aki ettől éktelen haragra lobbant, és nyilával belelőtt a rózsabokorba, nyílvesszője azonnal tövissé változott. A tövisek történetének egy másik változata szerint, amikor Bacchus üldözőbe vett egy nimfát, a rózsabokornak megparancsolta, hogy állja útját a nimfának, majd azt is, hogy menekülést megakadályozandó, legyenek rajta tüskék.
A tövis nélküli rózsa Szűz Mária virága, de jelképezheti a szeplőtelen fogantatást is. A rózsafa a rászorulóknak jelent menedéket, a rózsakert a misztikus együttlétek és házasságok helyszíne.

A fehér rózsát minden esetben a tisztasággal, a szűziességgel, a csenddel asszociálják. A vörös rózsa esküvői csokorként a házasság tönkremenetelére utal. A fehér és a vörös rózsa együttesen a szövetséget, a házasság harmóniáját jeleníti meg, de mennyasszonyi csokorban rossz ómen, ugyanis a vörös és a fehér rózsák kompozíciója az ember képzetében, a piros vér és a sebkötöző géz fehérségét idézi fel. Az aranyrózsa a keresztény egyház egyik jelképe. Az ezüst rózsa Brahma tartózkodási helye.

A rózsából kialakított rozetta Allah hét nevének jele. A négyszirmú rózsa a négy égtájat, az ötszirmú a mikrokozmoszt, a hatszirmú a makrokozmoszt jelzi. Gyakorta szerepel a rózsa műalkotásokon, zászlókon és címereken.

A rózsa (qiangwei) Kínában inkább a fiatalsággal, semmint a szerelemmel kapcsolható össze. A nők szeméremszőrzetét "fekete rózsának" is nevezték. Az álomban kapott virágzó rózsa a szerelmeseknek jót jelent; másnak kellemes találkozást. Fehér rózsával álmodni ártatlan lány szerelmét jelzi; a hervadt rózsa jelentése, hogy elfelejtik az illetőt. Az arabok hiedelem világában a friss rózsa a szívet megremegtető örömök eljöveteléről ad hírt, míg a hervadt rózsa csalóka híreket jelent.

Rózsatövis felől álmodni, azt jelenti, hogy olyannak okozunk fájdalmat, akit szeretünk. Rózsát kötni, vigasztalódást jelez. Rózsafán jönni a világra, gazdag asszonyt jelent. Ha valaki álmában: rózsát kap és azt a hajába tűzi, akkor becsapja valaki, akiről azt hitte, hogy jó barát; tavasszal egy csokor rózsát kap, igaz szerelemre talál; ha viszont télen kapja a csokrot, a keresés hiábavalónak bizonyul. Álomban egy teljes díszben pompázó, virágba borult rózsabokrot látni, esküvőt jelez a családban. Ha valakit álmában rózsavízzel locsolnak meg, azt jelenti, hogy a kedvese másra gondol.

(Forrás: Terebess Ázsia Lexikon)