Most már: avarba hamvadó parázs,
Én nem gyújtottalak,
Én nem oltottalak,
Az õszi erdõn úgy gyúltál, magadtól.
Arra jártamban
Megcsapott messzirõl a meleged.
Tovább mentem,
Nem éleszthettelek.
Most hát elalszol.
Aludj.
Békesség neked.
Takarjon be a diadalmas Õsz,
A csend,
S a nesztelenül hulló levelek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.