A kimondatlan szó kínoz
Ki tudná elviselni?
Hová is fordulhat, ki most
nem tud vigaszra lelni?
gyanútlan-őz-szerelmed.
A hallgatáshoz nincs erőm,
ragyogó homlokú gyermek.
S szeretném: bár ne tennéd!
Hisz édesebb vagy mint a méz,
kivánság, ölelés, emlék.
magam képére, társnak,
más csillagon laksz, úgy lehet,
csalás vagy öncsalás vagy.
naponta szembenézek.
Didergö meztelen szivem
nem védi rég igézet.
ki lát, hall, érez, eszmél.
Tudom, hogy sokkal boldogabb,
ha együgyűbb lehetnék.
veszendő életemben,
kevés ha nem lehetsz elég,
de mégse hagyj el engem.
Sugarak kévéi vernek.
Add nekem gyöngeségedet,
ragyogó homlokú gyermek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.