Naplemente

 Micimackó kis illemtankönyve
- avagy amit még egy medvebocsnak is illik tudnia
A.A. Milne nyomán írta: Melissa Dorfman France
(részlet)

Ajánlás: "Ime hát egy Nagyon Hasznos Könyv, amely tanácsot
ad, mi a Helyes Magaviselet egy sor különböző társasági helyzetben.
Micimackó és barátai segítőkészen bemutatják nekünk, hogyan
látogassuk meg barátainkat, hogyan lássunk vendéget, hogyan
együnk, hogyan levelezzünk és hogyan társalogjunk
- vagy éppenséggel hogyan ne -, az Eszes Olvasó pedig mindeközben
igen sokat elsajátíthat a Társasági Élet apró titkaiból."

Látogatóban

A Százholdas Pagonyban általánosan
elfogadott gyakorlat, hogy az ember
előzetes bejelentés nélkül, csak úgy
betoppan barátaihoz. Készüljünk fel
azonban, hogy barátunk esetleg nem
lesz hajlandó bevallani, hogy otthon
van.

Micimackó lehajolt, bedugta a fejét, és kiáltott:
- Itthon vannak, kérem szépen?
Horkanó zaj támadt belülről, aztán csend lett.
- Azt kérdeztem, kérem szépen, hogy itthon
vannak-e - ismételte Micimackó hangosan.
- Nincsenek! - válaszolt egy hang, és még
hozzátette: - Ne tessék úgy ordítani! Nem
vagyok süket!
(Micimackó)

Ha kellemetlennek érzed, hogy nincs
különösebb Okod barátod meglátogatására,
mondd azt, hogy csak Boldog Csütörtököt
szerettél volna kívánni.

Váratlan vendégként nem illik teát
és süteményt kérni vendéglátónktól
még akkor sem, ha egyébként már
eljött az Uzsonna Ideje. Egy egészen
finom utalás - egy vágyakozó pillantás
az almárium felé - azonban megengedhető.

Az udvarias látogató, ha étellel kínálják,
félreérthetetlen jelét adja nagyrabecsülésének,
bármi legyen is az étel. Még jobb, ha
lelkesedése történetesen őszinte is.

Micimackó ilyenkor, reggel tizenegy óra felé,
mindig parancsolt valami harapnivalót, így
hát jólesett látnia, hogy Nyuszi tányért és bögrét
szed elő, s amikor megkérdezte: - Mézet vagy tejet? -
gyorsan és izgatottan megjegyezte, hogy mindkettőt.
(Micimackó)